A villanybojler hosszú ideig úgy is működhet, hogy belül már jelentős vízkő rakódott le. Emiatt könnyű azt hinni, hogy nincs vele teendő: felmelegíti a vizet, a biztosíték sem old le, tehát minden rendben. A valóságban a vízkő a fűtőbetét hőterhelését, a felfűtés viselkedését és a készülék élettartamát is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Mit csinál a vízkő a bojlerben?
A kemény vízből kiváló ásványi anyagok a tartály alján és a fűtőelem környezetében rakódnak le. A vastag réteg hőszigetelőként viselkedik: a fűtőbetét nehezebben adja át a hőt a víznek, ezért a saját felületi hőmérséklete magasabb lehet. Ez fokozza az alkatrész igénybevételét, pattogó vagy zúgó hangot okozhat, és gyorsíthatja a meghibásodást.
A tartályban felgyűlt üledék a hasznos víztérfogatot is csökkentheti. A felhasználó ilyenkor azt tapasztalhatja, hogy hamarabb elfogy a meleg víz, lassabbnak tűnik a felfűtés, vagy a készülék a korábbitól eltérően működik.
Valóban többet fogyaszt?
Azonos mennyiségű víz azonos hőmérsékletre melegítéséhez fizikailag közel azonos hőenergia szükséges, ezért nem pontos az az állítás, hogy bármennyi vízkő automatikusan megsokszorozza a fogyasztást. A valós készülékben azonban a romló hőátadás, a hosszabb felfűtési idő, a megnövekedett hőveszteség, a csökkent hasznos térfogat és a szabályozás eltérései együtt már kedvezőtlenebb üzemet eredményezhetnek.
A fogyasztás változását ezért nem érdemes pusztán érzésre megítélni. Összehasonlítható mérési időszak, a melegvíz-használat és a beállított hőmérséklet ismerete nélkül egyetlen villanyszámlából nem lehet biztos következtetést levonni.
A villamos biztonság legalább ilyen fontos
Karbantartáskor nemcsak a vízkő eltávolítása számít. Ellenőrizni kell a fűtőbetét, a termosztát és a biztonsági hőkorlátozó állapotát, a villamos csatlakozásokat, a védővezetőt, valamint szükség szerint a szigetelési tulajdonságokat is. A bojler nagy teljesítményű, vízzel közvetlen kapcsolatban működő villamos berendezés, ezért a melegedő kötés vagy romló szigetelés különösen komoly kockázat.
A csöpögő biztonsági szelep, a szokatlan zaj, a gyakori leoldás, az égett szag, az elszíneződött csatlakozás vagy a bizonytalan vízhőmérséklet mind olyan jel, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A leoldó védelmi készüléket nem szabad nagyobbra cserélni csak azért, hogy a bojler tovább működjön; előbb a hiba okát kell feltárni.
Mikor esedékes a karbantartás?
Nincs minden készülékre és vízminőségre érvényes egyetlen időköz. A gyártói előírás, a helyi vízkeménység, a használat intenzitása, a bojler kialakítása és az előző karbantartás tapasztalatai együtt határozzák meg a célszerű gyakoriságot. A készülék dokumentációja az elsődleges kiindulópont.
A megelőző ellenőrzés rendszerint olcsóbb és kiszámíthatóbb, mint egy kiégett fűtőbetét, elöregedett tömítés vagy hőkárosodott villamos kötés utáni sürgős javítás. A karbantartás akkor teljes, ha a mechanikai tisztítás mellett a villamos biztonsági elemek és csatlakozások állapotát is ellenőrzik.